Ági 44 éves, háromgyerekes édesanya, adminisztrátorként dolgozik. Régóta úgy érezte, a fürdőruhás szezon valahol a húszas éveiben véget ért. Azóta a nyarak inkább a háttérbe húzódásról szóltak.
„Évek óta csak rövidnadrág és póló – ha egyáltalán elmentem a strandra. Mindig volt kifogás. A testem, az idő, a gyerekek. De legbelül valahogy elhittem, hogy a nyár már nem az enyém.”
Egy este Ági egy Poppy posztra bukkant. Nem modellek voltak rajta, hanem valódi nők. Volt bennük valami nyugodt erő – olyan természetességgel viselték a fürdőruhákat, mintha nem is lenne rajtuk semmi felesleges. Sem ruha, sem elvárás.
„Először csak nézegettem. Aztán egyszer csak azon kaptam magam, hogy kosárba raktam egy mélyzöld, húzott fazont. Magamnak. Nem a barátnők véleményéért. Nem azért, hogy eltakarjak vele valamit – hanem mert megérdemlem, hogy jól érezzem magam benne.”
A fürdőruha pár nap múlva megérkezett. Ági először csak otthon próbálta fel, de már az első pillanatban valami megmozdult benne.
„Nem lettem hirtelen önbizalomguru. De amikor belenéztem a tükörbe, nem hibákat kerestem. Hanem azt láttam, hogy ez én vagyok. Igazi. És elég.”
A nyár idén más lett. Ági ment. A gyerekekkel a strandra. A barátnőkkel egy hosszú hétvégére. Nem rejtőzött el. Nem takargatta magát. Mert rájött: a fürdőruha nem a testünkről szól – hanem arról, hogy jogunk van jelen lenni. Kényelmesen. Szépen. Magabiztosan.
Fedezd fel Te is a Poppy fürdőruhákat – és találd meg benne azt, aki mindig is ott volt benned.
